A B C D E F G H I J K M N O R S T U W Y Z | |
Számok: | |
1 | ICHI (ics / icsi) |
2 | NI (ní / nyí) |
3 | SAN (szan) |
4 | SHI , YON (sí, jon); a tizen- húszon- stb. esetben a yon használatos |
5 | GO (go) |
6 | ROKU (rok) |
7 | SICHI, NANA (szics / szicsi, nana) |
8 | HACHI (hacsi) |
9 | KYU (kjú) |
10 | JU (dzsú) |
Példák a tízen felüli számokra: | |
12 | JUNI (dzsúní / dzsúnyí) |
34 | SANJUYON (szandzsújon) |
44 | YONJUYON (jondzsújon) |
75 | NANAJUGO (nanadzsúgo) |
100 | HYAKU (hjaku) |
A | |
Age | emelő, emelés |
age-uke | emelő védés |
age-zuki | felfelé csapódó ütés fejre |
Ago | áll, allcsúcs |
aida | 1. távolság 2. közép |
aikido | A test és a szellem harmóniáján alapuló, japán önvédelmi stílus. Megalkotója: Uyeshiba Morihei |
aisatsu | sorakozó az üdvözléshez |
aiuchi | együttes találat, összetámadás |
Arigato! | Köszönöm! |
ashi | láb |
ashi-barai | láb-söprés |
ashi-waza | láb-technika |
atama | fej |
atami-zuki | ütés fejre |
ate | csapás |
ate waza | csapás, sulykolás |
atemi | a test életpontjai |
atemi waza | életpontokat támadó technikák |
awase | kettős, egyesített |
awase zuki | kettős ütés |
B | |
Banzai! | Hurrá!, Éljen! |
barai | söprés, kaszálás lábbal |
barai / harai | söprés, kaszálás |
Bassai Sho, ~ Dai | mesterkata: „Törd szét a sziklát!”, „Törj be az erődbe!” |
bo | bot (kb. 180cm hosszú) |
Bodhidarma | (Daruma Taishi, Lo han) Indiai származású buddhista pátriárka, aki a VI. századi Kínában, a Shaolin kolostorban kezdett oktatni testgyakorlatokat, valamint filozófiát. |
bokken | gyakorló fakard (aikido) |
Budo | „Harc útja”, a hagyományos japán harcművészetek összefoglaló neve. (kendo, iaido, karatedo, aikido, judo stb.) |
bushi | lovag, harcos |
Bushi-do | szamurájok íratlan kódexe |
C | |
Chi | életenergia |
chi mei | „halálos ütés”, azaz döntő találat |
Chintei | mesterkata, „Kínai kéz” |
choku-zuki | váltott kezes egyenses ütés |
Chuan–Fa/Chuan-Shu | Kung-Fu régi elnevezése: „Az ököl útja” |
chudan | középső szint (nyak és öv között) |
chusoku | a talp ujjak alatti párna |
D | |
dachi | állás |
dai | nagy, alapvető |
daimyo | földesúr, „nagy név” |
dan | 1. Ember 2. szint, mesterfokozat |
do | 1.-szor, -szer, -ször 2.tanítás, módszer, út, stb. Kínaiul: Tao |
dojo | „szentély”, a „do” gyakorlásának a helye, edzőterem |
do-kyaku | lépő, mozgó láb |
E | |
embu-sen | „a kata ott végződik, ahol elkezdődött”, a kata térbeli mozgásvonala |
Empi | mesterkata, „Fecske” |
empi/hiji | könyök |
empi-uchi | csapás könyökkel |
F | |
fudao-dachi | (sochin-dachi) = szilárd, „rendíthetetlen” állás |
fudoshin | „szilárd elme” |
fuji | szent, örökkévaló |
Fujiyama | Japán szent hegye |
fumikomi | „taposó” rúgás |
FUNAKOSHI Gichin | A modern Karate megalkotója (1868-1957) a karatét nem sportként, hanem művészetként képzelte el |
G | |
Gankaku | mesterkata, „Daru a kiklán” |
gedan | öv alatti szint |
gedan-barai | alsó szintű söprő védés |
geri | rúgás |
gi | budo gyakorló öltözet |
go | 1. az ötös szám 2. erő, keménység 3. tiszteletreméltó 4. stratégiai társasjáték |
gohon | ötször |
gohon-kumite | öt lépéses kötött küzdelem |
Goju Ryu | Miyagi mester által létrehozott karatestílus |
Gojushiho Sho | mesterkata, „54 lépés” |
Gomen nasai! | Bocsánat!, Elnézést! |
guruma | kör |
gyaku | ellentétes oldali |
gyaku-ashi | hátul lévő láb |
gyaku-hanmi | 45°-os féloldalsó testhelyzet ellenoldali csípővel |
gyaku-kaiten | ellen forgatás (csípő) |
gyaku-zuki | egyenes ökölütés a hátul lévő láb felőli kézzel |
H | |
hachi | a 8-as szám |
hachinoji dachi | vállszélességű készenléti, ” nyolcszög” állás |
hai | igen |
haishu | kézhát |
haisoku | lábhát, lábboltozat |
haito | belső kézél |
haito-uchi | csapás belső kézéllel |
haito-uke | védés belső kézéllel |
haiwan | alkar külső része |
Hajime! | Kezdd el!, Rajta! |
Hakama | oldalt hasított, hagyományos nadrág, aikido és kendo viselete |
hambo | rövid bot (kb. 120cm ) |
Hangetsu | mesterkata |
hangetsu-dachi | „félhold” állás |
hanmi | 45°-os féloldalsó testhelyzet |
hantai | oldalcsere, másik oldal |
happo-kumite | hangjelre reagáló, több ellenfeles, kötött küzdelem |
Hara | súlyponti közép, has. A lélek közppontjának filozófiai fogalma. A „Ki” erőközpontja |
hasami-zuki /~ uchi | kettős, ollózó ütés |
Heian | 1. Japán egykori fővárosa (Kyoto) 2. Shotokan karate-do öt tanulókata neve 3. (heian) történelmi korszak Japánban |
heiko | párhuzamos |
heiko-dachi | állás párhuzamos lábfejekkel |
heiko-zuki | ütés két kézzel párhuzamosan |
heisoku-dachi | zártlábas állás |
hidari | bal, baloldali |
hiji / empi | könyök |
hiki | húzni |
hiki-ashi | láb behúzás, visszarántás |
hiki-te | kéz behúzás, visszarántás |
hiragana | kiejtés szerinti japán írásmód |
hiraken | ököl első ujjízülete, ütőfelület |
hiza | térd |
hiza-geri | térddel történő rúgás |
hiza-uke | térddel történő védés |
Hokkaido | Japán északi főszigete |
Honshu | Japán középső főszigete |
hyoshi | ritmus, időzítés |
I | |
iaido / iai-jutsu | kardkirántás művészete |
ibuki | légzési technika |
ichi | az 1-es szám |
ichi-byoshi | „egy lélegzet, egy akció” elve: technika és légzés összpontosítása |
iie | nem |
ikebana | virágrendezés művészete |
ikken hissatsu | „megölni egy ütéssel” elve |
ippon | egy találat, „egy lehetőség” elve |
ippon ken | mutatóujj első ízülete, ütőfelület |
ippon kumite | gyakorló küzdelem egy lépéssel |
ippon nukite | egyujjas szúrás |
ippon-kumite | egy lépéses kötött gyakorlóküzdelem |
ippon-shobu | egy pont eléréséig tartó mérkőzés |
Isshin-ryu | modern karate stílus |
Itosu Yasutsune | Okinawai harcművészet kiemelkedő alakja, Matsumura mester tanítványa. Funakoshi és Mabuni mesterek tanítója. |
J | |
Jeet Kune-do | Bruce Lee által fejlesztett harcművészet |
jiku-ashi | tartó láb |
jion | szentély, templom |
Jion | mesterkata |
jissien-kumite | valódi élethalálharc |
jitsu / jutsu | művészet (fizikai, testi) |
Jitte | mesterkata, „Tíz kéz” |
jiyu | laza, szabad |
jiyu | szabad |
jiju-ippon-kumite | harcszerűen végrehajtott egyetlen akcióból, álló kötött gyakorlat |
jiyu-kamae | küzdő kéztartás |
jiyu-kumite | gyakorló szabad küzdelem |
JKA | Japan Karate Association (angol), Nihon Karate Renmei (japán), Japán Karate Szövetség (magyar) |
jo | 1. magas 2. rövid bot (kb. 120cm) |
jodan | felső szint, a fej magasságában |
ju | a 10-es szám |
Judo | „Lágy művészet”, modern japán küzdősport. Megalkotója Jogoro Kano |
juji | kereszt, keresztező |
juji-uke | keresztező védés két kézzel |
K | |
kabuki | hagyományos japán színjátszás |
kaege | emelő, felcsapó rúgás |
kaeshi | forsított, megcserélt, ellen- |
kaeshi-ippon-kumite | váltott küzdőgyakorlat |
kaeshi-kumite | előre-hátra lépéses gyakorló küzdelem |
kagi | kulcs, horog |
kagi-zuki | vízszintes horogütés; oldalra irányuló, derékszögű seiken-zuki |
kai | 1. szövetség 2. találkozás |
kaite | forgó, körkörös |
kakae-ashi | felrántott láb |
kakato | sarok, a lábfej része |
kakato-geri | rúgás sarokkal |
kake | kampó, kereszt |
kake-dachi (kosa-dachi) | kereszt állás |
kakewake-uke | védés / nyitás mindkét alkarral; „nyitó” védés; szétfeszítő védés |
kakuto | csukló felső része, ütőfelület |
kamae | pozíció, állás, tartás |
Kamae-te! | Vedd fel a kijelölt pozíciót! |
kami | 1. felül, felső 2. shinto istenek, szellemek neve 3. papír |
kamikaze | „isteni szél”, a II. Világháború öngyilkos japán pilótáinak neve |
kancho | főpap, nagymester, igazgató |
kanji | kínai írásjelek |
Kanku Sho, ~ Dai | mesterkaták, jelentés: szerénység, alázat, tisztelet „az égre nézve” |
Kano Jigoro | a modern Judo megalkotója |
kansetsu | térdízület |
karak | 1. üres (kínai) 2. -tól, -től |
kara-te | „üres kéz” |
Karate-do | Okinawai eredetű japán harcművészet, kialakítója Funakoshi Gichin. Jelentése: „az üres kéz útja”. Funakoshi mester meghatározása szerint a karate-do célja nem a győzelem vagy vereség eldöntése, hanem a gyakorlatok tökéletesítése és a jellem fejlesztése. |
kata | 1. váll 2. nyelvtani fogalom: kettő közöl az egyik, pl: kata te = egyik kéz 3. formagyakorlat |
katakana | japán írásmód, az idegen külföldi szavak fonetikus leírása |
katana | ősi japán kardfajta, a szamurájok jellegzetes fegyvere |
keage | lendülő, köríven felfelé haladó, visszacsapódó rúgás |
keiko | edzés, gyakorlat |
keito | hüvejkujj első ízülete, ütőfelület |
kekomi | szúró, behatoló rúgás |
Kempo | kínai eredetű harcművészet |
Ken | 1. ököl 2. kard |
Kendo | „a kard útja”, a kardvívás művészete |
kento | az ököl pereme, valamint az azon végzett fekvőtámasz |
kentsui | „kalapácsököl”, (ütőfelület) |
keri / geri | rúgás |
ki | 1. fa 2. belső erő, ld. „chi” |
kiai | szellemi és testi erő egyesítése, harci kiáltás |
kiba-dachi | „lovagló” terpeszállás |
kihaku | küzdőszellem, lelkierő, „spirit” (angolul) |
kihon | bázisgyakorlat, alapiskola |
kihon-ippon-kumite | az alapiskola elemeiből álló páros küzdőgyakorlat |
kime | testi-szellemi-akarati összpontosítás, egy pillanatba sürített energia |
kimono | hagyományos japán öltözék |
kin-geri | rúgás lágyékra |
kiri | vágni, hasítani |
kiri-kaeshi | gyors, dinamikus lábváltás |
kizami | elöl lévő oldallal végrehajtott támadás, ütés vagy rúgás |
kizami-ashi | elöl lévő láb |
kizami-geri | elülső rúgás |
kizami-zuki | elülsőütés, „szúró ütés” |
Kobudo | ősi japán hagyományos, fegyveres harcművészet (bo, tonfa, kama, nunchaku, sai) |
kokoro / shin | lélek, szív |
kokutsu-dachi | hátulsó súlypontú állás |
kokyu | légzésellenőrzés, légzésritmus |
kosa-dachi | kereszt-állás |
koshi (chusoku) | a talp ujjak alatti párna |
kuatsu / kappon | lapán segítségnyújtási, élesztési eljárás |
kumite | küzdelem |
kun | eskü, fogalom, jelmondat |
Kung Fu | a kínai harcművészet összefoglaló neve (japánul: kempo) |
Kyokushinkai | erő-centrikus karate stílus, megalkotója Masutatsu Oyama |
kyu | 1. osztály fokozat 2. tanulófokozat 3. fiú 4. a kilences szám |
Kyudo | „az Íj Útja”, íjászat harcművészete |
Kyushu | Japán déli főszigete |
M | |
maai / maha | Küzdőtávolság, az ellenféltől való helyes távolság, ahonnan eredményesen lehet támadó vagy védekező akciót végrehajtani |
mae | előre, elől |
mae-ashi | elülső lábbal |
mae-geri | előre történő rúgás |
mae-ni | előre irányuló |
mae-te | mozdulatlan vállal végrehajtott elülsőkezes gyors ütés |
makiwara | ütőfa, hagyományos karate erősítőés pontosító edzőeszköz |
Matsumura Sokon | okinawai karate mester, Sakugawa tanítványa, Itosu mester tanítója |
mawashi | körívű, forgató |
mawashi-uke | köríves védés |
mawashi-geri | köríves rúgás |
mawashi-zuki | köríves ütés |
mawate | fordulj meg |
Meikyo | mesterkata |
migi | jobb oldali |
mikatsuki-geri | „félhold” rúgás |
Miyagi Chojun | nagymester, a Goju-ryu karate stílus megalkotója |
mokuso | szellemi összpontosítás, meditatív pihenés |
moro-te | kettős kéz, kétkezes |
moro-te-uke | kétkezes, erősített védés |
moro-te-zuki | kettő kézzel egyszerre ütés |
mu | Zen-filozófiai” fogalom, a „nem cselekvés”, szándéktalanság, a „satori” elérésének feltétele |
mushin | „közömbösség”, a tudat üressége, zen-filozófiai fogalom |
mushubi-dachi | „V” állás vagy tisztelgőállás |
N | |
nagai | hosszú |
nagashi | söprő, elvezető |
nagashi- uke | csúsztató, elvezető védés |
nagashi-zuki | csúsztatótt ütés, amely védésben folytatódik |
naginata | japán „alabárd”, lándzsa-kard, melyet főként a női szamurájok használtak. A mai naginata-do harcművészet alapfegyvere |
nakadaka-ken | ütőfelület, a középső ujj első ízülete |
Nakyama Masatoshi | Nagymester (9 dan) JKA volt főinstruktora (1913-1987), funakoshi mester első tanítványa, majd munkatársa, illetve szakmai utód lett. Az ő érdeme a karate elterjesztése a világon, valamint a nemzetközi instruktorképző hálózat létrehozása |
nami gaeshi | befelé védés lábbal |
naore | felállás, yoi-dachiba, kiinduló helyzet, meghajlás |
Natte! | Pihenj!, Lazíts! |
neko | macska |
neko-ashi-dachi | macskaláb állás |
ni | 1. a kettes szám 2. valaminek az irányába, felé |
nidan | kétszeres |
nidan-geri | kettős rúgás |
nihon | kettős |
Nihon / Nippon | Japán |
nihon-nukite | kétujjas szúrás |
Nijushiho | mesterkata, „24 lépés” |
ninja | bérgyilkos a feudális Japánban, jelentése:”titokban maradni” |
Nishiyama Hidetaka | Nagymester (9dan), JKA kiemelkedő alakja, funakoshi mester tanítványa, jelenleg Los Angelesben él az ITKF (Internacional Tradicional Karate Federation) világszervezet létrehozója, és jelenlegi vezetője |
no | 1. birtokos eset, …nak a valamije, 2. japán színházi zenés m?faj |
nogare | teljes légzés |
nukite | ujjhegy (szúró ütőfelület) |
nunchaku | ősi népi fegyver cséphadaróból |
O | |
obi | öv |
oi-zuki | elülső oldali ütés lépésben |
Okinawa | Japán fennhatósága alatt lévő Ryu-Kyu szigetcsoport legnagyobb szigete, a Karate bölcsője |
okuri-ashi | lábzárással történő váltott lábas csúsztatott lépés |
origami | japán papírhajtogatás művészete |
osae-uke | lenyomó, leszorító védés |
Oss! | 1. Értettem! 2. az üdvözlés szava a karatéban |
o-tagai-ni, rei | felszólítás a küzdő felek egymás közti üdvözlésére |
otoshi | ejtés, sújtás lefelé |
otoshi-uchi | súlytás lefelé |
Otsuka Hironori | nagymester, a Wado-ryu karate stílus megalkotója |
Oyama Masutatsu | nagymester (10 dan) Kyokushinkai stílus megalkotója, funakoshi mester tanítványa |
R | |
randori | laza gyakorló küzdelem (Judo) |
Rei! | Üdvözlés! |
ren | kapcsolódó, többszörös |
ren-geri | kettős, rúgás váltás |
renoji-dachi | „L” állás |
renraku-waza | kombinációs technika |
renroku | kombináció |
ren-zuki | kettős, ütés váltás |
Ritsu Rei! | Álló üdvözlés! |
roku | a 6-os szám |
ryu | stílus, iskola, módszer |
S | |
sabaki | kitérés |
Sagaru! | Hátrafelé (haladj)! |
sai | ősi japán kézifegyver (vívóvilla) |
saigo | utolsó |
samurai | japán harcos, lovag a feudalizmus korában |
san | 1. a 3-as szám 2. „Úr”, „Hölgy” (név után) |
sanbon / sambon | háromszori |
sanbon-kumite | háromlépéses kötött, gyakorló küzdelem |
Sanchin | mesterkata |
sanchin-dachi | „óraüveg” állás, légzőállás |
satori | hirtelen megvilágosodás, az „üresség” állapotának elérése, a végső tudás. Zen filozófiai mozgalom |
Sayonara! | Viszont látásra! |
seiken | mutató és középső ujj alapízülete (ütőfelület) |
Seipai | mesterkata |
seiryuto (tate-shuto) | függőleges kézél (ütő- és védőfelület) |
seiza | japán ülésmód, térdelés |
sempai | randógidős edzésvezető |
sensei | tanár (3. dan-tól) |
seppuku | rituális öngyilkosság (hasfelmetszés, „hara-kiri”) |
shanbon-zuki | egy lépésben történő, három ütés váltott kézzel (jodan, chudan, chudan) |
Shaolin | kínai kolostor, az antik Kung-Fu bölcsője |
shi | 1. a 4-es szám 2. kevés, kissé 3. harcos, lovag |
shiatsu | kínai eredetű japán masszázs |
shichi | a 7-es szám |
shihan | tanár, nagymester (7. dantól) |
shiho | 1. négyszög 2. mind a négy irányban |
shiho / shiko-dachi | „négyszög” állás |
shi-ho-geri | négy irányba, azonos lábbal végrehajtott rúgás |
Shikoku | Japán déli főszigete |
shin | jelentése: szív, igazság, „a szellem és akarat egysége” |
shinai | bambusz gyakorlókard (kendo) |
Shinden | szentély |
shinken shobu | „küzdelem a halálig” |
Shinto | „Istenek Útja”, japán államvallás |
Shito-ryu | karate stílus |
shizen-tai | kiindulóhelyzet, alapállás: (musubi-, heisoku-, hachinoji-, teiji-, renoji) |
shochin-dachi (fudo-dachi) | szilárd, „rendíthetetlen” állás |
shomen | 1. előre irányuló 2. oltár |
Shomen-ni Rei | Oltár felé üdvözlés. Köszönés: „Egy irányba haladunk” |
Shoto | „Hajladozó Fenyő” (kínai) Funakoshi mester költői állneve |
Shoto-kai | Funakoshi mester tanítását követő ortodox iskola |
Shoto-kan | A legnagyobb karate stílus, amely az egész világon elterjedt , kölönböző világszervezetekkel rendelkezik. (JKA, IAKF, ITKF, SKI, AJKA, Fudokan, stb.) |
shu | kéz (kínai) |
shumotsu-undo | edzés végi levezetés (testi és lelki) |
shuto | külső kézél (ütőfelület) |
shuto-uchi | csapás kéz éllel |
shutouke | védés kéz éllel |
SKI | Shotokan Karate International Kanazawa sensei által vezetett Shotokan világszövetség |
Sochin | mesterkata |
sokumen | oldalra |
sokutei | a láb talpa |
sokuto | a láb külső éle |
soto | külső |
soto-ude-uke | külső alkaros védés |
suigetsu | gyomorszáji idegfonat, testközépen lévő életpont |
sukui-uke | merítő, elvezető védés |
Sumo | tradícionális japán birkózás |
sun dome | kontroll távolság, a sérülésveszélyből adódóan a technika végpontja és a célpont közötti minimális térköz (1-2cm) |
sune | sípcsont |
suri-ashi | csusszanás lábbal |
sutemi | esés, vetődés |
T | |
tachi | hosszú japán kard |
tachi / dachi | állás |
Tachikata | „mindig szilárdan állni ” elve (de a gyors mozgás lehetősége adott) |
Tae-kwon-do | koreai harcmővészet, megalkotója Choi Hong Hi |
Tai-Chi-Chuan | ősi kínai harcmővészet |
Taikyoku | tanulókaták (sodan, nidan, sandan), „testerő fejlesztő” |
tai-sabaki | oldalirányú elmozdulás, köríves testkitérés |
Tai-so-Nippon | japán stílusú gimnasztika |
tameshiwari | töréstechnikai erőfelmérés |
tanden | alhas, köldök, súlypont |
tanto | tőr, rövid kard |
Tao | „Út az Énhez” filozófiai irányzat, (taoizmus) alapította Lao Ce |
tatami | 1. hagyományos japán szőnyeg 2. Judo edzésen használt szőnyeg |
tate | függőleges |
Tate! | Felállni! |
tate-shuto (seiryuto) | függőleges kézél (ütő- és védőfelület) |
tate-zuki | ütés függőleges ököltartással |
te | kéz |
teiji-dachi | „T” állás |
teisho | tenyérpárna (ütő- és védőfelület) |
Tekki | mesterkata, „Vaslovas” |
ten | égbolt |
Tenno | 1. „Égi”, „Mennyei”, a japán császárok neve 2. tanulókata (alapkata) |
tetsui (kentsui) | „kalapácsököl” (ütőfelület) |
tobi | ugró, repülő |
tobi-geri | rúgás felugrásban |
tokonoma | házi szentély, oltár a japán lakásban |
tokui | kedvenc, kiválaztott |
tokui-waza | kedvenc technikák |
tonfa | ősi japán népi fegyver |
tori | támadó, támadás |
torii | fa vagy kő kapu a shinto szentély előtt |
tsukami | fogás, szorítás |
tsukami-uke | „megragadó” védés |
tsuki | 1. hold 2. ütés 3. hónap |
tsuru | daru |
tsuru-ashi-dachi | daru láb állás |
U | |
uchi | 1. belső, befelé 2. csapás |
uchi-hachinoji-dachi | befelé fordított, vállszélességű, készenléti , „nyolcszög” állás |
uchi-mawashi-geri | köríves rúgás a bleső oldalról |
ude | alkar |
uke | védés |
ukemi-waza | eséstechnika |
undo | edzés előtti ráhangolódás, bemelegítés (testi, lelki) |
Unsu | mesterkata |
ura | hátsó, fordított |
ura no kata | fordított kata |
ura-ken | ökölhát csapás |
ura-zuki | ütés alulró felfelé, függőleges „horog” ütés |
ushiro | hátra, hátul |
Uyeshiba Morihei | nagymester, az Aikido megalkotója |
W | |
wa | 1. körkörös 2. harmónia, összhang |
Wado-kai | a Wado-ryu elődje, őse |
Wado-ryu | „a Béke Úja”, karate stílus megalkotója Hironori Otsuka |
wakizashi | rövid kard, a szamurájok második fegyvere |
Wankan | mesterkata |
wanto / shubo | alkar |
nai wan | belső felület |
gai wan | külső felület |
hai wan | hátsó felület (könyök felőli) |
shu wan | első felület (tenyér felőli) |
waza | 1. technika, jártasság 2. művészet, metódus |
WUKO | World Union of Karate Organization (Karate-do Szervezetek Világszövetsége), 1970-ben alakult |
Y | |
yabusame | 1. hagyományos japán asszimetrikus íj 2. vágtató lóról gyakorolt íjászat |
yakusoku-kumite | előre meghatározott feladatokból álló gyakorló küzdelem |
yakuza | bandita, japán „maffiózó” |
yama | hegy, hegység |
yama-zuki | „hegy ütés”, kettős ökölütés |
Yame! | Állj! |
yang | „Napsugár”, a férfiasság, az aktivitás filozófiai fogalma |
yari | hosszúnyelű bambuszlándzsa |
yin | „Holdsugár”, a nőiesség, a passzivitás filozófiai fogalma |
Yin és Yang | a Világmindenség poénaritásának értelmezése a taoista filozófiában |
yoga (jóga) | (szanszkrít) indiai, vallási, filozófiai, tanítás, életforma, testi és szellemi gyakorlatok |
Yoi! | Felkészülni!, Figyelem! |
yoi-dachi | készenléti alapállás |
yoko | oldalra, oldalsó |
yoko-geri | rúgás oldalirányba |
yoko-kamae | oldalsó készenléti kéztartás |
yoko-keage | felcsapódó rúgás |
yoko-kekomi | beszúró rúgás |
yoko-uchi | csapás oldalra |
yonhon | négyes, négyszer |
yonhon-nukite | négyujjas szúrás, döfés |
yori-ashi | csusszanás két lábbal egyszerre, közben a test megtartja helyzetét |
yoten | kiemelt, hangsúlyozott |
yubi | ujj |
ko~ | kisujj |
kusuri~ | gyűrűsujj |
naka~ | középsőujj |
hitosashi~ | mutatóujj |
oya~ | hüvelykujj |
yudansha | a fekete öv viselője, dan fokozat birtokosa, „felnőtt” |
yukuri | lassan |
Z | |
za | ülés |
zanshin | 1. éber, nyugodt készenléti állapot, csendes medictáció 2. teljesség 3. tökéletes befejezés” a katában 4. koncentrált testi és szellemi állapot a küzdelemben, ami azt jelenti, hogy az ellenfelet, fizikai és szellemi vonatkozásban egyaránt ellenőrzés alatt tartani |
Za-Rei! | Üdvözlés ülve! |
Zazen | meditációs ülés, Zen-meditáció |
Zen | Kínai Chan, a buddhizmusból eredő valláásfilozófiai irányzat, a meditáción és a „kiüresedés” elvén alapul, a budo művészetek filozófiai alapja |
zenkutsu-dachi | elülső súlypontú állás |