A B C D E F G H I J K M N O R S T U W Y Z | |
Számok: | |
| 1 | ICHI (ics / icsi) |
| 2 | NI (ní / nyí) |
| 3 | SAN (szan) |
| 4 | SHI , YON (sí, jon); a tizen- húszon- stb. esetben a yon használatos |
| 5 | GO (go) |
| 6 | ROKU (rok) |
| 7 | SICHI, NANA (szics / szicsi, nana) |
| 8 | HACHI (hacsi) |
| 9 | KYU (kjú) |
| 10 | JU (dzsú) |
Példák a tízen felüli számokra: | |
| 12 | JUNI (dzsúní / dzsúnyí) |
| 34 | SANJUYON (szandzsújon) |
| 44 | YONJUYON (jondzsújon) |
| 75 | NANAJUGO (nanadzsúgo) |
| 100 | HYAKU (hjaku) |
A | |
| Age | emelő, emelés |
| age-uke | emelő védés |
| age-zuki | felfelé csapódó ütés fejre |
| Ago | áll, allcsúcs |
| aida | 1. távolság 2. közép |
| aikido | A test és a szellem harmóniáján alapuló, japán önvédelmi stílus. Megalkotója: Uyeshiba Morihei |
| aisatsu | sorakozó az üdvözléshez |
| aiuchi | együttes találat, összetámadás |
| Arigato! | Köszönöm! |
| ashi | láb |
| ashi-barai | láb-söprés |
| ashi-waza | láb-technika |
| atama | fej |
| atami-zuki | ütés fejre |
| ate | csapás |
| ate waza | csapás, sulykolás |
| atemi | a test életpontjai |
| atemi waza | életpontokat támadó technikák |
| awase | kettős, egyesített |
| awase zuki | kettős ütés |
B | |
| Banzai! | Hurrá!, Éljen! |
| barai | söprés, kaszálás lábbal |
| barai / harai | söprés, kaszálás |
| Bassai Sho, ~ Dai | mesterkata: „Törd szét a sziklát!”, „Törj be az erődbe!” |
| bo | bot (kb. 180cm hosszú) |
| Bodhidarma | (Daruma Taishi, Lo han) Indiai származású buddhista pátriárka, aki a VI. századi Kínában, a Shaolin kolostorban kezdett oktatni testgyakorlatokat, valamint filozófiát. |
| bokken | gyakorló fakard (aikido) |
| Budo | „Harc útja”, a hagyományos japán harcművészetek összefoglaló neve. (kendo, iaido, karatedo, aikido, judo stb.) |
| bushi | lovag, harcos |
| Bushi-do | szamurájok íratlan kódexe |
C | |
| Chi | életenergia |
| chi mei | „halálos ütés”, azaz döntő találat |
| Chintei | mesterkata, „Kínai kéz” |
| choku-zuki | váltott kezes egyenses ütés |
| Chuan–Fa/Chuan-Shu | Kung-Fu régi elnevezése: „Az ököl útja” |
| chudan | középső szint (nyak és öv között) |
| chusoku | a talp ujjak alatti párna |
D | |
| dachi | állás |
| dai | nagy, alapvető |
| daimyo | földesúr, „nagy név” |
| dan | 1. Ember 2. szint, mesterfokozat |
| do | 1.-szor, -szer, -ször 2.tanítás, módszer, út, stb. Kínaiul: Tao |
| dojo | „szentély”, a „do” gyakorlásának a helye, edzőterem |
| do-kyaku | lépő, mozgó láb |
E | |
| embu-sen | „a kata ott végződik, ahol elkezdődött”, a kata térbeli mozgásvonala |
| Empi | mesterkata, „Fecske” |
| empi/hiji | könyök |
| empi-uchi | csapás könyökkel |
F | |
| fudao-dachi | (sochin-dachi) = szilárd, „rendíthetetlen” állás |
| fudoshin | „szilárd elme” |
| fuji | szent, örökkévaló |
| Fujiyama | Japán szent hegye |
| fumikomi | „taposó” rúgás |
| FUNAKOSHI Gichin | A modern Karate megalkotója (1868-1957) a karatét nem sportként, hanem művészetként képzelte el |
G | |
| Gankaku | mesterkata, „Daru a kiklán” |
| gedan | öv alatti szint |
| gedan-barai | alsó szintű söprő védés |
| geri | rúgás |
| gi | budo gyakorló öltözet |
| go | 1. az ötös szám 2. erő, keménység 3. tiszteletreméltó 4. stratégiai társasjáték |
| gohon | ötször |
| gohon-kumite | öt lépéses kötött küzdelem |
| Goju Ryu | Miyagi mester által létrehozott karatestílus |
| Gojushiho Sho | mesterkata, „54 lépés” |
| Gomen nasai! | Bocsánat!, Elnézést! |
| guruma | kör |
| gyaku | ellentétes oldali |
| gyaku-ashi | hátul lévő láb |
| gyaku-hanmi | 45°-os féloldalsó testhelyzet ellenoldali csípővel |
| gyaku-kaiten | ellen forgatás (csípő) |
| gyaku-zuki | egyenes ökölütés a hátul lévő láb felőli kézzel |
H | |
| hachi | a 8-as szám |
| hachinoji dachi | vállszélességű készenléti, ” nyolcszög” állás |
| hai | igen |
| haishu | kézhát |
| haisoku | lábhát, lábboltozat |
| haito | belső kézél |
| haito-uchi | csapás belső kézéllel |
| haito-uke | védés belső kézéllel |
| haiwan | alkar külső része |
| Hajime! | Kezdd el!, Rajta! |
| Hakama | oldalt hasított, hagyományos nadrág, aikido és kendo viselete |
| hambo | rövid bot (kb. 120cm ) |
| Hangetsu | mesterkata |
| hangetsu-dachi | „félhold” állás |
| hanmi | 45°-os féloldalsó testhelyzet |
| hantai | oldalcsere, másik oldal |
| happo-kumite | hangjelre reagáló, több ellenfeles, kötött küzdelem |
| Hara | súlyponti közép, has. A lélek közppontjának filozófiai fogalma. A „Ki” erőközpontja |
| hasami-zuki /~ uchi | kettős, ollózó ütés |
| Heian | 1. Japán egykori fővárosa (Kyoto) 2. Shotokan karate-do öt tanulókata neve 3. (heian) történelmi korszak Japánban |
| heiko | párhuzamos |
| heiko-dachi | állás párhuzamos lábfejekkel |
| heiko-zuki | ütés két kézzel párhuzamosan |
| heisoku-dachi | zártlábas állás |
| hidari | bal, baloldali |
| hiji / empi | könyök |
| hiki | húzni |
| hiki-ashi | láb behúzás, visszarántás |
| hiki-te | kéz behúzás, visszarántás |
| hiragana | kiejtés szerinti japán írásmód |
| hiraken | ököl első ujjízülete, ütőfelület |
| hiza | térd |
| hiza-geri | térddel történő rúgás |
| hiza-uke | térddel történő védés |
| Hokkaido | Japán északi főszigete |
| Honshu | Japán középső főszigete |
| hyoshi | ritmus, időzítés |
I | |
| iaido / iai-jutsu | kardkirántás művészete |
| ibuki | légzési technika |
| ichi | az 1-es szám |
| ichi-byoshi | „egy lélegzet, egy akció” elve: technika és légzés összpontosítása |
| iie | nem |
| ikebana | virágrendezés művészete |
| ikken hissatsu | „megölni egy ütéssel” elve |
| ippon | egy találat, „egy lehetőség” elve |
| ippon ken | mutatóujj első ízülete, ütőfelület |
| ippon kumite | gyakorló küzdelem egy lépéssel |
| ippon nukite | egyujjas szúrás |
| ippon-kumite | egy lépéses kötött gyakorlóküzdelem |
| ippon-shobu | egy pont eléréséig tartó mérkőzés |
| Isshin-ryu | modern karate stílus |
| Itosu Yasutsune | Okinawai harcművészet kiemelkedő alakja, Matsumura mester tanítványa. Funakoshi és Mabuni mesterek tanítója. |
J | |
| Jeet Kune-do | Bruce Lee által fejlesztett harcművészet |
| jiku-ashi | tartó láb |
| jion | szentély, templom |
| Jion | mesterkata |
| jissien-kumite | valódi élethalálharc |
| jitsu / jutsu | művészet (fizikai, testi) |
| Jitte | mesterkata, „Tíz kéz” |
| jiyu | laza, szabad |
| jiyu | szabad |
| jiju-ippon-kumite | harcszerűen végrehajtott egyetlen akcióból, álló kötött gyakorlat |
| jiyu-kamae | küzdő kéztartás |
| jiyu-kumite | gyakorló szabad küzdelem |
| JKA | Japan Karate Association (angol), Nihon Karate Renmei (japán), Japán Karate Szövetség (magyar) |
| jo | 1. magas 2. rövid bot (kb. 120cm) |
| jodan | felső szint, a fej magasságában |
| ju | a 10-es szám |
| Judo | „Lágy művészet”, modern japán küzdősport. Megalkotója Jogoro Kano |
| juji | kereszt, keresztező |
| juji-uke | keresztező védés két kézzel |
K | |
| kabuki | hagyományos japán színjátszás |
| kaege | emelő, felcsapó rúgás |
| kaeshi | forsított, megcserélt, ellen- |
| kaeshi-ippon-kumite | váltott küzdőgyakorlat |
| kaeshi-kumite | előre-hátra lépéses gyakorló küzdelem |
| kagi | kulcs, horog |
| kagi-zuki | vízszintes horogütés; oldalra irányuló, derékszögű seiken-zuki |
| kai | 1. szövetség 2. találkozás |
| kaite | forgó, körkörös |
| kakae-ashi | felrántott láb |
| kakato | sarok, a lábfej része |
| kakato-geri | rúgás sarokkal |
| kake | kampó, kereszt |
| kake-dachi (kosa-dachi) | kereszt állás |
| kakewake-uke | védés / nyitás mindkét alkarral; „nyitó” védés; szétfeszítő védés |
| kakuto | csukló felső része, ütőfelület |
| kamae | pozíció, állás, tartás |
| Kamae-te! | Vedd fel a kijelölt pozíciót! |
| kami | 1. felül, felső 2. shinto istenek, szellemek neve 3. papír |
| kamikaze | „isteni szél”, a II. Világháború öngyilkos japán pilótáinak neve |
| kancho | főpap, nagymester, igazgató |
| kanji | kínai írásjelek |
| Kanku Sho, ~ Dai | mesterkaták, jelentés: szerénység, alázat, tisztelet „az égre nézve” |
| Kano Jigoro | a modern Judo megalkotója |
| kansetsu | térdízület |
| karak | 1. üres (kínai) 2. -tól, -től |
| kara-te | „üres kéz” |
| Karate-do | Okinawai eredetű japán harcművészet, kialakítója Funakoshi Gichin. Jelentése: „az üres kéz útja”. Funakoshi mester meghatározása szerint a karate-do célja nem a győzelem vagy vereség eldöntése, hanem a gyakorlatok tökéletesítése és a jellem fejlesztése. |
| kata | 1. váll 2. nyelvtani fogalom: kettő közöl az egyik, pl: kata te = egyik kéz 3. formagyakorlat |
| katakana | japán írásmód, az idegen külföldi szavak fonetikus leírása |
| katana | ősi japán kardfajta, a szamurájok jellegzetes fegyvere |
| keage | lendülő, köríven felfelé haladó, visszacsapódó rúgás |
| keiko | edzés, gyakorlat |
| keito | hüvejkujj első ízülete, ütőfelület |
| kekomi | szúró, behatoló rúgás |
| Kempo | kínai eredetű harcművészet |
| Ken | 1. ököl 2. kard |
| Kendo | „a kard útja”, a kardvívás művészete |
| kento | az ököl pereme, valamint az azon végzett fekvőtámasz |
| kentsui | „kalapácsököl”, (ütőfelület) |
| keri / geri | rúgás |
| ki | 1. fa 2. belső erő, ld. „chi” |
| kiai | szellemi és testi erő egyesítése, harci kiáltás |
| kiba-dachi | „lovagló” terpeszállás |
| kihaku | küzdőszellem, lelkierő, „spirit” (angolul) |
| kihon | bázisgyakorlat, alapiskola |
| kihon-ippon-kumite | az alapiskola elemeiből álló páros küzdőgyakorlat |
| kime | testi-szellemi-akarati összpontosítás, egy pillanatba sürített energia |
| kimono | hagyományos japán öltözék |
| kin-geri | rúgás lágyékra |
| kiri | vágni, hasítani |
| kiri-kaeshi | gyors, dinamikus lábváltás |
| kizami | elöl lévő oldallal végrehajtott támadás, ütés vagy rúgás |
| kizami-ashi | elöl lévő láb |
| kizami-geri | elülső rúgás |
| kizami-zuki | elülsőütés, „szúró ütés” |
| Kobudo | ősi japán hagyományos, fegyveres harcművészet (bo, tonfa, kama, nunchaku, sai) |
| kokoro / shin | lélek, szív |
| kokutsu-dachi | hátulsó súlypontú állás |
| kokyu | légzésellenőrzés, légzésritmus |
| kosa-dachi | kereszt-állás |
| koshi (chusoku) | a talp ujjak alatti párna |
| kuatsu / kappon | lapán segítségnyújtási, élesztési eljárás |
| kumite | küzdelem |
| kun | eskü, fogalom, jelmondat |
| Kung Fu | a kínai harcművészet összefoglaló neve (japánul: kempo) |
| Kyokushinkai | erő-centrikus karate stílus, megalkotója Masutatsu Oyama |
| kyu | 1. osztály fokozat 2. tanulófokozat 3. fiú 4. a kilences szám |
| Kyudo | „az Íj Útja”, íjászat harcművészete |
| Kyushu | Japán déli főszigete |
M | |
| maai / maha | Küzdőtávolság, az ellenféltől való helyes távolság, ahonnan eredményesen lehet támadó vagy védekező akciót végrehajtani |
| mae | előre, elől |
| mae-ashi | elülső lábbal |
| mae-geri | előre történő rúgás |
| mae-ni | előre irányuló |
| mae-te | mozdulatlan vállal végrehajtott elülsőkezes gyors ütés |
| makiwara | ütőfa, hagyományos karate erősítőés pontosító edzőeszköz |
| Matsumura Sokon | okinawai karate mester, Sakugawa tanítványa, Itosu mester tanítója |
| mawashi | körívű, forgató |
| mawashi-uke | köríves védés |
| mawashi-geri | köríves rúgás |
| mawashi-zuki | köríves ütés |
| mawate | fordulj meg |
| Meikyo | mesterkata |
| migi | jobb oldali |
| mikatsuki-geri | „félhold” rúgás |
| Miyagi Chojun | nagymester, a Goju-ryu karate stílus megalkotója |
| mokuso | szellemi összpontosítás, meditatív pihenés |
| moro-te | kettős kéz, kétkezes |
| moro-te-uke | kétkezes, erősített védés |
| moro-te-zuki | kettő kézzel egyszerre ütés |
| mu | Zen-filozófiai” fogalom, a „nem cselekvés”, szándéktalanság, a „satori” elérésének feltétele |
| mushin | „közömbösség”, a tudat üressége, zen-filozófiai fogalom |
| mushubi-dachi | „V” állás vagy tisztelgőállás |
N | |
| nagai | hosszú |
| nagashi | söprő, elvezető |
| nagashi- uke | csúsztató, elvezető védés |
| nagashi-zuki | csúsztatótt ütés, amely védésben folytatódik |
| naginata | japán „alabárd”, lándzsa-kard, melyet főként a női szamurájok használtak. A mai naginata-do harcművészet alapfegyvere |
| nakadaka-ken | ütőfelület, a középső ujj első ízülete |
| Nakyama Masatoshi | Nagymester (9 dan) JKA volt főinstruktora (1913-1987), funakoshi mester első tanítványa, majd munkatársa, illetve szakmai utód lett. Az ő érdeme a karate elterjesztése a világon, valamint a nemzetközi instruktorképző hálózat létrehozása |
| nami gaeshi | befelé védés lábbal |
| naore | felállás, yoi-dachiba, kiinduló helyzet, meghajlás |
| Natte! | Pihenj!, Lazíts! |
| neko | macska |
| neko-ashi-dachi | macskaláb állás |
| ni | 1. a kettes szám 2. valaminek az irányába, felé |
| nidan | kétszeres |
| nidan-geri | kettős rúgás |
| nihon | kettős |
| Nihon / Nippon | Japán |
| nihon-nukite | kétujjas szúrás |
| Nijushiho | mesterkata, „24 lépés” |
| ninja | bérgyilkos a feudális Japánban, jelentése:”titokban maradni” |
| Nishiyama Hidetaka | Nagymester (9dan), JKA kiemelkedő alakja, funakoshi mester tanítványa, jelenleg Los Angelesben él az ITKF (Internacional Tradicional Karate Federation) világszervezet létrehozója, és jelenlegi vezetője |
| no | 1. birtokos eset, …nak a valamije, 2. japán színházi zenés m?faj |
| nogare | teljes légzés |
| nukite | ujjhegy (szúró ütőfelület) |
| nunchaku | ősi népi fegyver cséphadaróból |
O | |
| obi | öv |
| oi-zuki | elülső oldali ütés lépésben |
| Okinawa | Japán fennhatósága alatt lévő Ryu-Kyu szigetcsoport legnagyobb szigete, a Karate bölcsője |
| okuri-ashi | lábzárással történő váltott lábas csúsztatott lépés |
| origami | japán papírhajtogatás művészete |
| osae-uke | lenyomó, leszorító védés |
| Oss! | 1. Értettem! 2. az üdvözlés szava a karatéban |
| o-tagai-ni, rei | felszólítás a küzdő felek egymás közti üdvözlésére |
| otoshi | ejtés, sújtás lefelé |
| otoshi-uchi | súlytás lefelé |
| Otsuka Hironori | nagymester, a Wado-ryu karate stílus megalkotója |
| Oyama Masutatsu | nagymester (10 dan) Kyokushinkai stílus megalkotója, funakoshi mester tanítványa |
R | |
| randori | laza gyakorló küzdelem (Judo) |
| Rei! | Üdvözlés! |
| ren | kapcsolódó, többszörös |
| ren-geri | kettős, rúgás váltás |
| renoji-dachi | „L” állás |
| renraku-waza | kombinációs technika |
| renroku | kombináció |
| ren-zuki | kettős, ütés váltás |
| Ritsu Rei! | Álló üdvözlés! |
| roku | a 6-os szám |
| ryu | stílus, iskola, módszer |
S | |
| sabaki | kitérés |
| Sagaru! | Hátrafelé (haladj)! |
| sai | ősi japán kézifegyver (vívóvilla) |
| saigo | utolsó |
| samurai | japán harcos, lovag a feudalizmus korában |
| san | 1. a 3-as szám 2. „Úr”, „Hölgy” (név után) |
| sanbon / sambon | háromszori |
| sanbon-kumite | háromlépéses kötött, gyakorló küzdelem |
| Sanchin | mesterkata |
| sanchin-dachi | „óraüveg” állás, légzőállás |
| satori | hirtelen megvilágosodás, az „üresség” állapotának elérése, a végső tudás. Zen filozófiai mozgalom |
| Sayonara! | Viszont látásra! |
| seiken | mutató és középső ujj alapízülete (ütőfelület) |
| Seipai | mesterkata |
| seiryuto (tate-shuto) | függőleges kézél (ütő- és védőfelület) |
| seiza | japán ülésmód, térdelés |
| sempai | randógidős edzésvezető |
| sensei | tanár (3. dan-tól) |
| seppuku | rituális öngyilkosság (hasfelmetszés, „hara-kiri”) |
| shanbon-zuki | egy lépésben történő, három ütés váltott kézzel (jodan, chudan, chudan) |
| Shaolin | kínai kolostor, az antik Kung-Fu bölcsője |
| shi | 1. a 4-es szám 2. kevés, kissé 3. harcos, lovag |
| shiatsu | kínai eredetű japán masszázs |
| shichi | a 7-es szám |
| shihan | tanár, nagymester (7. dantól) |
| shiho | 1. négyszög 2. mind a négy irányban |
| shiho / shiko-dachi | „négyszög” állás |
| shi-ho-geri | négy irányba, azonos lábbal végrehajtott rúgás |
| Shikoku | Japán déli főszigete |
| shin | jelentése: szív, igazság, „a szellem és akarat egysége” |
| shinai | bambusz gyakorlókard (kendo) |
| Shinden | szentély |
| shinken shobu | „küzdelem a halálig” |
| Shinto | „Istenek Útja”, japán államvallás |
| Shito-ryu | karate stílus |
| shizen-tai | kiindulóhelyzet, alapállás: (musubi-, heisoku-, hachinoji-, teiji-, renoji) |
| shochin-dachi (fudo-dachi) | szilárd, „rendíthetetlen” állás |
| shomen | 1. előre irányuló 2. oltár |
| Shomen-ni Rei | Oltár felé üdvözlés. Köszönés: „Egy irányba haladunk” |
| Shoto | „Hajladozó Fenyő” (kínai) Funakoshi mester költői állneve |
| Shoto-kai | Funakoshi mester tanítását követő ortodox iskola |
| Shoto-kan | A legnagyobb karate stílus, amely az egész világon elterjedt , kölönböző világszervezetekkel rendelkezik. (JKA, IAKF, ITKF, SKI, AJKA, Fudokan, stb.) |
| shu | kéz (kínai) |
| shumotsu-undo | edzés végi levezetés (testi és lelki) |
| shuto | külső kézél (ütőfelület) |
| shuto-uchi | csapás kéz éllel |
| shutouke | védés kéz éllel |
| SKI | Shotokan Karate International Kanazawa sensei által vezetett Shotokan világszövetség |
| Sochin | mesterkata |
| sokumen | oldalra |
| sokutei | a láb talpa |
| sokuto | a láb külső éle |
| soto | külső |
| soto-ude-uke | külső alkaros védés |
| suigetsu | gyomorszáji idegfonat, testközépen lévő életpont |
| sukui-uke | merítő, elvezető védés |
| Sumo | tradícionális japán birkózás |
| sun dome | kontroll távolság, a sérülésveszélyből adódóan a technika végpontja és a célpont közötti minimális térköz (1-2cm) |
| sune | sípcsont |
| suri-ashi | csusszanás lábbal |
| sutemi | esés, vetődés |
T | |
| tachi | hosszú japán kard |
| tachi / dachi | állás |
| Tachikata | „mindig szilárdan állni ” elve (de a gyors mozgás lehetősége adott) |
| Tae-kwon-do | koreai harcmővészet, megalkotója Choi Hong Hi |
| Tai-Chi-Chuan | ősi kínai harcmővészet |
| Taikyoku | tanulókaták (sodan, nidan, sandan), „testerő fejlesztő” |
| tai-sabaki | oldalirányú elmozdulás, köríves testkitérés |
| Tai-so-Nippon | japán stílusú gimnasztika |
| tameshiwari | töréstechnikai erőfelmérés |
| tanden | alhas, köldök, súlypont |
| tanto | tőr, rövid kard |
| Tao | „Út az Énhez” filozófiai irányzat, (taoizmus) alapította Lao Ce |
| tatami | 1. hagyományos japán szőnyeg 2. Judo edzésen használt szőnyeg |
| tate | függőleges |
| Tate! | Felállni! |
| tate-shuto (seiryuto) | függőleges kézél (ütő- és védőfelület) |
| tate-zuki | ütés függőleges ököltartással |
| te | kéz |
| teiji-dachi | „T” állás |
| teisho | tenyérpárna (ütő- és védőfelület) |
| Tekki | mesterkata, „Vaslovas” |
| ten | égbolt |
| Tenno | 1. „Égi”, „Mennyei”, a japán császárok neve 2. tanulókata (alapkata) |
| tetsui (kentsui) | „kalapácsököl” (ütőfelület) |
| tobi | ugró, repülő |
| tobi-geri | rúgás felugrásban |
| tokonoma | házi szentély, oltár a japán lakásban |
| tokui | kedvenc, kiválaztott |
| tokui-waza | kedvenc technikák |
| tonfa | ősi japán népi fegyver |
| tori | támadó, támadás |
| torii | fa vagy kő kapu a shinto szentély előtt |
| tsukami | fogás, szorítás |
| tsukami-uke | „megragadó” védés |
| tsuki | 1. hold 2. ütés 3. hónap |
| tsuru | daru |
| tsuru-ashi-dachi | daru láb állás |
U | |
| uchi | 1. belső, befelé 2. csapás |
| uchi-hachinoji-dachi | befelé fordított, vállszélességű, készenléti , „nyolcszög” állás |
| uchi-mawashi-geri | köríves rúgás a bleső oldalról |
| ude | alkar |
| uke | védés |
| ukemi-waza | eséstechnika |
| undo | edzés előtti ráhangolódás, bemelegítés (testi, lelki) |
| Unsu | mesterkata |
| ura | hátsó, fordított |
| ura no kata | fordított kata |
| ura-ken | ökölhát csapás |
| ura-zuki | ütés alulró felfelé, függőleges „horog” ütés |
| ushiro | hátra, hátul |
| Uyeshiba Morihei | nagymester, az Aikido megalkotója |
W | |
| wa | 1. körkörös 2. harmónia, összhang |
| Wado-kai | a Wado-ryu elődje, őse |
| Wado-ryu | „a Béke Úja”, karate stílus megalkotója Hironori Otsuka |
| wakizashi | rövid kard, a szamurájok második fegyvere |
| Wankan | mesterkata |
| wanto / shubo | alkar |
| nai wan | belső felület |
| gai wan | külső felület |
| hai wan | hátsó felület (könyök felőli) |
| shu wan | első felület (tenyér felőli) |
| waza | 1. technika, jártasság 2. művészet, metódus |
| WUKO | World Union of Karate Organization (Karate-do Szervezetek Világszövetsége), 1970-ben alakult |
Y | |
| yabusame | 1. hagyományos japán asszimetrikus íj 2. vágtató lóról gyakorolt íjászat |
| yakusoku-kumite | előre meghatározott feladatokból álló gyakorló küzdelem |
| yakuza | bandita, japán „maffiózó” |
| yama | hegy, hegység |
| yama-zuki | „hegy ütés”, kettős ökölütés |
| Yame! | Állj! |
| yang | „Napsugár”, a férfiasság, az aktivitás filozófiai fogalma |
| yari | hosszúnyelű bambuszlándzsa |
| yin | „Holdsugár”, a nőiesség, a passzivitás filozófiai fogalma |
| Yin és Yang | a Világmindenség poénaritásának értelmezése a taoista filozófiában |
| yoga (jóga) | (szanszkrít) indiai, vallási, filozófiai, tanítás, életforma, testi és szellemi gyakorlatok |
| Yoi! | Felkészülni!, Figyelem! |
| yoi-dachi | készenléti alapállás |
| yoko | oldalra, oldalsó |
| yoko-geri | rúgás oldalirányba |
| yoko-kamae | oldalsó készenléti kéztartás |
| yoko-keage | felcsapódó rúgás |
| yoko-kekomi | beszúró rúgás |
| yoko-uchi | csapás oldalra |
| yonhon | négyes, négyszer |
| yonhon-nukite | négyujjas szúrás, döfés |
| yori-ashi | csusszanás két lábbal egyszerre, közben a test megtartja helyzetét |
| yoten | kiemelt, hangsúlyozott |
| yubi | ujj |
| ko~ | kisujj |
| kusuri~ | gyűrűsujj |
| naka~ | középsőujj |
| hitosashi~ | mutatóujj |
| oya~ | hüvelykujj |
| yudansha | a fekete öv viselője, dan fokozat birtokosa, „felnőtt” |
| yukuri | lassan |
Z | |
| za | ülés |
| zanshin | 1. éber, nyugodt készenléti állapot, csendes medictáció 2. teljesség 3. tökéletes befejezés” a katában 4. koncentrált testi és szellemi állapot a küzdelemben, ami azt jelenti, hogy az ellenfelet, fizikai és szellemi vonatkozásban egyaránt ellenőrzés alatt tartani |
| Za-Rei! | Üdvözlés ülve! |
| Zazen | meditációs ülés, Zen-meditáció |
| Zen | Kínai Chan, a buddhizmusból eredő valláásfilozófiai irányzat, a meditáción és a „kiüresedés” elvén alapul, a budo művészetek filozófiai alapja |
| zenkutsu-dachi | elülső súlypontú állás |