A Wado-ryu karate-do alapító mestere
Hironori Ohtsuka mester 1892. Június 1-én született Shimodate városban Japánban ahol édesapja Dr. Tokurijo Ohtsuka egy klinikát vezetett. Kisgyermek korában igen érdekelték a szamuráj hősök bátor és vakmerő történetei melyeket anyai nagybátyja a szamuráj hős mesélt neki. Valószínűleg ezek a történetek ültették el benne az első magokat melyeket később a Wado-Ryu karate filozófiájában és elveiben felhasznált.
1898-ban, 6 évesen Ohtsuka sensei ju-jutsut tanul anyai nagybátyjától, majd 13 évesen hivatalosan is csatlakozik a Shindo Yoshin Ryu Jujutsu-hoz, melyet Yokiyoshi Tatsusaburo Nakayama vezet. Ellentétben a többi, abban az időben működő iskolával melyek inkább harci technikákat tanítottak, a Shinto Yoshin Ryu Jujutsu a kilépési és rúgási technikákat részesíti előnyben. Még akkor is folytatta a karate tanulmányait amikor 19 évesen felvételt nyert a Waseda Egyetemre, ahol üzleti adminisztrációt tanult. Ez alatt az időszak alatt kezdett el Atemi Kempo-t tanulni de Shinto Yoshin Ryu tanulmányait nem adta fel. 1913-ban édesapja halála után abba kellett hagynia tanulmányait és vissza kellett utaznia szülővárosába, ahol a Kawasaki Banknál helyezkedett el.
Nyolc évvel később a kitartó tanulás eredményeként átveszi a vezetést miután megkapja a „Tökéletes Szakértelemmel rendelkezők ” bizonyítványát és a Shinto Yoshin Ryu Jujutsu Mester címet Nakayama Mestertől. Ez egy óriási kitüntetés volt számára, hiszen ekkor 1921. Június 1-én volt a 29.születésnapja.Ohtsuka ezekben az években nagyon sokat utazott különböző dojokba, hogy tanulja és oktassa a ju-jutsu és a kempo különböző stílusait. Amerre járt igyekezett magába szívni az összes újat s elsajátítani a számára értékes stílusokat.
Ohtsuka-san számára az 1922-es év kulcsfontosságú volt. Ekkor már tudása és személye elismert volt. Azt remélte, hogy Okinawára utazhat hogy a karate „művészetét” tovább tanulhassa. Szintén ebben az évben Hirohoto herceg meghívta Gichin Funakoshit az Okinawai mestert azzal a céllal, hogy demonstrálhassa harci művészetét. Ohtsuka Mester hallva Funakoshi jövetelét Tokióba utazott, hogy szemtanúja lehessen ennek a páratlan eseménynek. Később, mikor Funakoshi-san elhatározta, hogy Japánban marad Otsuka mester meglátogatta a „Meisei Juku”-ban (Okinawai tanítványainak fenntartott otthon) ahol több órán át cserélték elképzeléseiket a harci stílusokról. Ekkor döntött úgy Funakoshi Mester, hogy Ohtsukát tanítványává fogadja. Otsuka Mester azonnal meglátta a lehetőséget Funakoshi stílusa és a sajátja kombinációjában, különösen a katákban melyeket a Shinto Yoshin Ryu Jujutsu technikáival és elveivel kombinált. Harci gyakorlatai miatt Ohtsuka Mester hamar elsajátította és felfogta a karate szabályait, így 1926-ban ő volt az egyik első japán, aki shodant kapott ( fekete öv ). 1927-ben otthagyta banktisztviselői állását. Annak érdekében, hogy még többet foglalkozhasson a harci művészetekkel gyógyítani kezd harci művészetekben balesetet szenvedetteket.
Így Ohtsuka Mester zavartalanul válogathatott a különböző stílusok és technikák közül, elutasítva az unalmas stílusokat de megőrizve az ő számára lényegeseket, újra rátalálva a számára létfontosságú filozófiák és elvek kombinációjára. Miután tudása egyre csak nőtt, s különösen a katákban tett szert igen nagy tudásra. Elhatározta, hogy elutazik és tovább fejleszti kata tudását a jól ismert Choki Motobunál és Kenwa Mabuninál. Megállás nélkül tanult, fejlesztette magát. Elsők között volt, akik a dojo kumite technikáit kontrollált, szabad stílusú harccá fejlesztette, mely nagyszerűen használható versenyek alkalmával. (abban az időben a küzdelemben alkalmazott technikák általában sérüléseket eredményeztek). Szintén ő volt, aki páros gyakorlatokat felfejlesztett ki a küzdelem gyakorlására ami egy egyedülálló újítás volt.
1929-ben Ohtsuka Mester elindította első karate klubját a tokiói egyetemen, majd az azt követő öt évben különböző egyetemeken nyitja meg klubjait. 1934 végén Ohtsuka Mester hivatalosan is bemutatja karate stílusát. Eleinte „Karate Reklám Klubnak” nevezi el a klubját, majd mivel egy 1940-es kormányrendelet szerint az alapítóról vagy a sport hivatalos nevéről kell elnevezni Ohtsuka Mester a „Wado” vagy „Harmónia útja” nevet találja megfelelőnek.
Hironori Ohtsuka mester még idős korában is aktív volt. Soha nem hitte, hogy amit addig megtanult a harcművészetről az tudás lenne, így folytatta az állandó gyakorlást. Minden nap húsz percig dolgozott egy technikán, s ezt így folytatta egy hónapig. Azok akiket tanított megemlítették, hogy mennyire szeretett Tokió zsúfolt utcáin sétálni. Lágyan, hullámzó mozdulatokkal, gyors fordulatokkal sétált anélkül, hogy bárki is megérinthette volna. Ohtsuka nagyon erkölcsös ember volt, s igen sokat törődött tanítványaival. Sokan a tanítványai közül – akik ma már oktatók – úriembernek nevezték, egy határozott, megfontolt emberként de legfőképp apaként hívták. Ohtsuka Sensei karate-doba vetett hite egy hihetetlenül erős, hatalmas jelentéssel bírt, a szellem és az erkölcs tökéletesítésén alapult, mely tükröződik is az általa megfogalmazott és írt tanításokban. Ohtsuka Mester képességei és elszántsága hírnevet és tiszteletet hoztak számára, de ő nagyon sokat is adott, több területen is.Megalapította a Wado-Ryu Karatedo Renmeit, alelnöke volt a „Össz-Japán Karate-do Szövetség”-nek, alapító tagja a Kokusai Budoin-nak ( Nemzetközi Harcművészetek Szövetség ), igazgatója a Japán Klasszikus Harcművészetet Reklámozó Társaságnak. 1966-ban az uralkodó, Hirohito császár kitüntette a Shiju Hoosho Medállal (Ötödik Rend Érdem, a Felkelő Nap Rendszalag ) a karatéban elért eredményeiért. Mai napig ő az egyetlen olyan karatéka, aki császári kitüntetést kapott.
Ohtsuka Mester 89 éves korában, 1982. Januárjában halt meg Japánban, Tokyo városában. Sírjára egyik legjobb mondása került: